Érzelmek és problémamegoldás

 

    Nap, mint nap találkozunk megoldandó problémákkal. Ezek megoldása életünk központi kérdése. Mindenki másként áll hozzá.  Könnyen belátható, hogy ugyanaz a feladat más nehézséget jelent a kezdő, a haladó, vagy a profi szakember számára.  Probléma az, amit problémának látunk. A problémamegoldás az észleléssel kezdődik. Mert kérdéses az, hogy észre vesszük-e.  

    Őseinknél gyakran előfordult, hogy a környezet érzékelési detektoruk  jelzett „valamit” számukra. Egyszerre lehetettek vadászok, de válhattak prédává is. Nem véletlen, hogy a problémamegoldás eljárásmódjai a veszélyek elhárítása érdekében rendkívül gyorsan fejlődtek. A ma gyermekei is azt tanulják meg először, hogy dühös embert nem szabad zavarni. A probléma megoldásának a folyamatában:

(1)   A lehetséges veszély meghatározására irányul a figyelem és célirányosabb lesz az észlelés. Azonnal átprogramozódik a magatartás. Figyelmi helyzetbe kerül. (séta, alvás, étkezés, barátkozás, vagy bármi más helyett)

(2)   Átértékelődnek a célok és átprogramozódik a motivációs rendszer. Biztonsági szükségletek kerülnek az élre. Minden más azonnal háttérbe szorult.

(3)   Célirányos lesz az információgyűjtési rendszer. A lehetséges veszély forrására, környezetére, és a lehetséges menekülési utakra irányul a figyelem.

(4)   Magatartásunk pozicionálásához tisztázzuk a veszély, és a biztonság mértékét. Esélyeit, lehetőségeit, és az ezzel összhangban változik a magatartásunk is.

(5)   A szituáció értékelésének a folyamatába emlékekből, tapasztalatokból felszínre kerül egy hasonló esemény, és az akkori megoldás emléke.

(6)   A problémahelyzet kezelése érdekében rákényszerülünk a kreativitásra, és ennek sikere gazdagítja tudásunkat. Kockázatot addig a mértékig vállalunk, ameddig tapasztalataink felhatalmaznak rá

(7)   A helyzet és lehetséges folyamatai, következményei átprogramozzák a kommunikációs folyamatokat is. Ebben központi helyet kapnak a közösségi létből fakadó lehetőségek, a társak várható magatartása, illetve bevonásuk a probléma megoldásába.

(8)   Az új helyzetből, annak változásairól összegyűjtött információkból következetéseket vonunk le, és a folyamatos elemzés következtében formálódik a választás a lehetséges magatartásról

(9)   Állandósult mérlegelések és oda visszacsatolás eredményeként megszületik: a döntés. Ezzel elindul a helyzethez illő alkalmazkodási folyamat, amit a szuperfelügyeleti program folyamatos kontroll alatt tart. A magatartás szabályzó rendszer hatására változik  fizikai állapotunk is[2].

    Az észlelést követően az agyban az érzelmi reakciók rövidre zárt idegpályákon mozognak, és hamarabb váltanak ki testi reakciókat, hogysem azok tudatosulnának. Az alapérzelmek működése reflex jellegű.  A testi változások, mint nonverbális kommunikációs jelek észlelhetők. Ha többen vagyunk, azonnal elindulnak a magasabb szintű érzelmek, melyek a társas élet szabályozásában vesznek részt. Ezzel másokat is bevonhatunk a problémák megoldásába.  A magasabb szintű érzelmek a szociális kapcsolatok hatása alatt befolyásolják a problémák megoldását, és a döntési folyamatokat.

    Környezetészlelési detektorunk ma is hasonlóan működik. Érzékszerveink azonnal aktiválódnak, ha éjszaka ismeretlen zajt hallunk, és felmerül annak az esélye, hogy nyitva hagytuk az ajtót, és egy rabló okozott zajt.

 

1. ábra. Az érzelmek helye a döntési rendszerben

 

A döntési folyamat az elme-test kapcsolataként leírt mérlegelési működésének a rendszere.

   A kérdés az, hogy miként viszonyulunk a fejlődés által elénk állított feladatainkkal. A modern ember egyben látja világot. Az épített, a mesterséges, a megszokott környezet, a rutin feladatok hasonlóan hatnak ránk, mint őseinkre a természeti környezet. Észlelési rendszerünk épp úgy jelzi a szokatlant, a veszélyest, a megoldandó feladatokat, a problémákat, mint eleinknek. Észrevesszük, ha valami veszélyezteti értékeinket, szükségleteinket, érdekeinket, céljainkat, életvezetésünket, testi épségünket, én képünket, presztízsünket, csoportunkban elfoglalt helyünket stb. Ugyan úgy, mint az ősi időkben. Ott ahol képtelenek vagyunk emberi mértékkel befolyásolni a folyamatokat, érzékszerveinket különleges szenzorokkal egészítjük ki, és a nagy gyorsaságot igénylő beavatkozási feladatokra automata rendszereket használunk. Probléma akkor merül fel, ha ezekbe is beavatkozunk. A hiátusok az ismeretlen, a sok összetevős problémáknál merülnek fel, ami leginkább társadalmi, szociális területeken fordulhat elő. Ez esetben aktivizálódik a problémamegoldás heurisztikus rendszere, amelyekben nyilvánvalóan széles lehetőséget kapnak az érzelmek. Az emberi ráérzés, az intuíciók.

           A probléma megoldási folyamatban jól elkülöníthető: a probléma feltárása, azonosítása, természetének, okainak, következményeinek a meghatározása. Céljainkkal történő összevetése, harmonizálása. A probléma kezelésének, megoldási lehetőségeinek kialakítása. Döntés előkészítés variánsainak kialakítása, a lehetséges következmények számba vétele. Választás a lehetséges alternatívák közül, a döntés. A probléma megoldása. Az ellenőrzés, és visszacsatolás.

           A probléma megoldási folyamat bármely elemét vizsgáljuk, a háttérben mindig találkozunk az érzelmi összetevőkkel. Egyrészt az észlelési rendszeren keresztül, amely a figyelmünket irányítja, aktivizálja motivációs rendszerünket, összerendezi az elérhető, és a tudatunkból kinyerhet információkat, ha az hiányos újabbak megszerzését organizálja, miközben agyunkat erre a és csak erre a problémára hangolja rá. Másrészt az új helyzetnek megfelelően áthangolja érzelmi rendszerünket, kioltva az előző érzelmeket, lecsendesíti hangulatunkat és elindítja az újakat. Érzelmeinket - arányos mértékben - a szituáció pillanatnyi mozzanataihoz hangolja, és egyensúlyba hozza kognitív szféra követelményeivel. Harmadrészt pozícionálja testünket, beállítja energia szintünket, és fiziológiailag alkalmassá tesz minket, hogy testi kompetenciáinkat szükség esetén minél gazdaságosabban és optimálisan használhassuk fel az aktuális érzelmi program követelményeinek megfelelően. Biztosítja, hogy kiszolgálja a támadás, a védelem, a menekülés, az öröm funkcióit. Negyedrészt az egész folyamatba bekapcsolja szocializációs folyamataink során elsajátított értékek, hitek, szükségletek, magatartásminták, célok, követelményeit. Végül az egész rendszert összehangolja az emberi együttélés folyamatában kialakult kultúra, szokások normáival. Minden döntésünkben benn rejlik a jó, és a rossz erkölcsi meghatározottsága.

 

 


[1] Zoltainé Paprika Zita Dönjtéselmélet, Alinea KK Budapest 2002

[2] Leda Cosmides & John Tooby: Evolutionary Psychology and Emotions. Handbook of emotions 2nd Edition. Editors NY. Guilford 2000

 

 

 

 

Elérhetőség

gondolatolvasás
5085 Rákóczifalva Rózsa út 5/a

20 3398345

© 2014 Minden jog fenntartva.