5 Ötödik rész. Oroszországot sohasem fogjuk megérteni
Oroszországot Európa sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja. Történhet MOST bármi, lesz holnap is. Lesz politikai megegyezés és konszolidáció. Nem olyan, mint régen, de ezt nem is lehet elvárni. OO megértéséhez induljunk ki a legnagyobb kultúrakutató, Gert Hofstede elemzéséből, aki arról írt, hogy „OO a maga 140 milliós lakosával óriási ország. A XIX. században a világ legnagyobb író alkottak benne. Ha meg szeretnénk tudni, hogy az oroszok miért voltak képesek olyan sokáig elviselni a szovjet rezsimet, újra kell olvasni Tolsztojtól az Anna Kareninát. Az egyik főszereplő, Levin – akibe Tolsztoj a maga nézeteit, és vízióját vetítette, - egy kísérletbe kezdett. Az oroszok 1861-ig jobbágyok voltak, majd bérlőkké lettek, de ugyanolyan passzívak voltak, mint korábban. Levin szerette volna megtörni ezt a passzivitást, és adományokkal támogatta a munkájukat. De a parasztok hagyták lerohadnia a földet. LEVIN SOK GAZDASÁGI, ÉS POLITIKAI KÖNYVET OLVASOTT DE NEM TALÁLT BENNÜK SEMMI OLYAT, AMIT OO-BAN A VÁLLALKOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDOTT. AZOK A GAZDASÁGI TÖRVÉNYEK, AMELYEK EURÓPÁBAN ÉRVÉNYESEK VOLTAK, NEM ÉRVÉNYESÜLTEK OO-BAN. 1991-ben az orosz földek rekord mennyiségű gabonát termettek, de nagy részük ott rohadt a mezőn, mert nem találtak embereket, akik learatták volna. A passzivitás tovább élt az emberek között.”
Hasonlóról irt Szvetlana Alekszievics, Nobel díjas írónő is a peresztrojka korából. Ez a passzivitás ma is a nemzeti kultúra része. Ezt Európának meg kell értenie, és felesleges reménykednie abban, hogy egy törpe minoritás kikezdheti az orosz hatalmi-politikai rendszert. Oroszországot mindig cárok irányították. Minden modernizációs folyamat fentről indult. Nagy Pétertől kezdve Leninen keresztül, Putyinig. A passzív tömeg mindig belenyugvó módon támogatta az első számú vezetőt. Soha senki nem szólhatott bele az utódlás kérdésébe. A választás egy színjáték. Ebben a folyamatban Putyint támogatja a hatalom minden erőszakszervezete, az állam Ő maga, és mellette áll az ortodox egyház is. Ha valaki olvasta Katalin cárnő életrajzát, láthatta, hogy hasonló támogatókkal rendelkezett. Akkoriban kegyencek vették körül a cárt, most is kegyencek vannak körötte, akiket oligarchának hívnak. Továbbra is igaz, hogy OO-ban más gazdasági szabályok érvényesülnek, mint a világ más részein. Akik a MI (európai) attitűdjeinkkel elemzik a birodalmat, nem képesek megérteni OO-ot, sem vezetőit, sem belső folyamatait. Erre leginkább csak azok képesek, akik kvázi oroszként éveket éltek Oroszországban, és nem vehették igénybe Moszkvában a Magyar Bolt szolgáltatásait. A hiánygazdaság korában olyan túlélési technikák alakultak ki, melyek számunkra elképelhetetlenek.
Azt se feledjük, hogy OO-ban nem nagyon érte meg „lelkesedni” valamiért. A Távol Kelet várta a munkaerőt. Aki családostól „odaköltözött” mert száműzték, nem nagyon talált vissza a gyökereihez. OO-ban gyakoribb volt a száműzetés, mint a kivégzés. Végül ne feledjük. Olyan tömegtájékoztatási rendszer szolgálja ki az emberek információ igényét, amit csak diktatúrákban lehet felépíteni. Nincs pluralizmus, liberalizmus, demokrácia. Azaz van, de olyan orosz formájú.
Összegzésként: OO nem ment végig azon a modernizációs folyamaton, amin Európa. Ott minden hasonló akció a cároktól indult, ha úgy látták, hogy hasznosak. A Birodalom is így nőtt egyre nagyobbra. A cárizmus abszolút hatalmat jelentett, a Cár Atyuska mindenek csúcsán állt. A szovjet forradalommal ez a centralizáció fennmaradt, mert OO nem tudott mit kezdeni a demokráciával. Például. Lenin létrehozta a szakszervezeteket, hogy képviseljék a munkásosztály érdekeit. Ez másként működött, mint Európában. Ott inkább a hatalom kiszolgálójává lett. Nálunk sem az érdekvédelmi funkciója erős, és nehogy valamire mégis képesek legyenek, az állam erősen korlátozta a lehetőségeiket. A passzív tömegben Sztálin felismerete a szervezés erejét, szükségességét, hatékonyságát. Erre alapozta az ország működtetését. Magát az államot. Ez felülről lefelé aktív. Itt az emberek elszenvedői, és nem formálói saját sorsuknak. Ez alapozza a jelenlegi kultúrájukat is. Ez egy szétzúzhatatlan, MASSZÍV MONOLIT. Mivel ebbe születtek, ezt fogadják el környezeteként, így is fognak meghalni.
AZ OROSZOK HÁTA MINDENT KIBÍR
NOTA BENE!!! Vajon miért nem értjük meg sem őket, sem másokat.
Európaiságunkkal messze eltávolodtunk a többi nemzet kultúrájától. Lekezelő módon, mintegy másodlagos világokként szólunk róluk, mert el vagyunk telve a demokráciánkkal. Nem tudjuk elképzelni, hogy más politikai berendezkedésű országok is lehetnek sikeresek. Sőt. Elég körül tekinteni a világban. Gondolunk Kínára, és a Távol Keleti országokra.
Ők volt gyarmattartóként tekintenek ránk, akik tönkretették hagyományos világunkat. ÉS! Számukra elképzelhetetlen a demokrácia. Csak a hibáit látják. Mit mondjak. Okkal. Ráadásul Ők a csendes többség.